Népzenei verseny. Az 1997-től megszűnt Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdal- és népzenei verseny folytatása. A vetélkedő kétéves ciklusban kerül megrendezésre. Szervezője a Csemadok (Dunaszerdahelyi Területi Választmány, 2004-től a Csemadok Művelődési Intézete) Huszár László szervezési irányításával. Szakmai irányításában részt vett Ág Tibor is. A döntőt, melyet Dunaszerdahelyen rendeznek, területi válogatók és elődöntők előzik meg Szl. több pontján. A vetélkedőn elért eredmény szakmai minősítésként is szolgál. Fődíja a Bíborpiros Szép Rózsa Díj. A vetélkedő egyben a Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntőjébe is nevez résztvevőket.

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya mellett működő népzenei klub (Dunaszerdahely, 1999). Célja a népzenei hagyományok megőrzése, a magyar népzene oktatása, játszóházak, táncházak szervezése, népzenei kiadványok bemutatása hangszeres oktatás formájában. Évente általában 6-8 alkalommal vannak rendezvényei.

A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.

A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.

Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996).  Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó találkozókat szervez, diákpályázatokat ír ki. – Vezető: Győry Attila.

Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet szentelt, s számos néprajzi cikket közölt Khín Antaltól. A bécsi döntés után is megjelent. – Szerk. Wiener Béla, Szeiff Géza.

Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő magyar nyelvű (16) lap és folyóirat bibliográfiai feldolgozását (Bibliografia Hungarica részleg).

Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett.  – Szerk. Halmi Béla, Fekete Pereszlényi Sándor, Goldstein Lipót.

Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül bemutatásra. Állandó kiállítása a csallóközi hagyományos népélet bemutatása mellett a térség történetét is prezentálja. Itt kapott helyet a dunaszerdahelyi születésű orientalista, keletutazó, Vámbéry Ármin emlékszobája is. A múzeum kezelésében van a dunatőkési lábasmalom, mint ipari műemlék, valamint az 1976-ban Somorján megnyitott Városi Honismereti Ház is. Munkatársai a térség egy sor tájházának létrehozásánál nyújtottak szakmai-módszertani segítséget. 1977-től jelenteti meg a Csallóközi Múzeum Híradója című időszakos kiadványát. Igazgatója Dr. Zsigmond Tibor.

Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát napvilágot. Főleg néprajzi, (hely)történeti, kisebbrészt régészeti, természetrajzi jellegű tanulmányokat, közleményeket hoz magyar és szlovák nyelven. 2000–2004-ben (négy évfolyam) egy kiadványban jelent meg (angol nyelvű fordításban és szlovák nyelvű tájékoztatással). – Szerk. Mag Gyula, Zsigmond Tibor.

Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.

A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).

Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása, szótárkészítés stb.), korpuszépítés (nyelvi adatbázisok építése), nyelvészeti, ill. társadalomtudományi eredmények publikálása. Fontos szerepet vállal a szl. magyar köznyelv vizsgálatában és a szlovákiai közigazgatási nyelv magyar átültetésében. 2016-tól a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált. Alelnöke Lanstyák István, titkára Menyhárt József. – Vezető:  Szabómihály Gizella.

Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től), a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat gondozása, mely 1992-től több tucat könyvet és hangzóanyagot jelentetett meg. Az alapítvány megszűnte után a feladatait részben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, részben pedig a Művelődési Intézet folytatja. – Vezető: Huszár László.

Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban.  Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.

Gyermekcsoport (Dunaszerdahely, 1987–1997; 2003). Ifjúsági csoporttá alakulása után hozta létre Kraus Ágota 1987-ben. A csoport 1997-ig, vezetőjük távozásáig működött, majd 2003-ban Kraus Ágota újraszervezte a csoportot, s azóta folyamatosan működik. Főként a Csallóköz hagyományos néptánckulturáját dolgozzák fel, de szívesen nyúlnak Kárpát-medence más táncdialektusaihoz is. – Díj: Többször nyert különböző országos és nemzetközi versenyeken fő- és nívódíjakat, első helyezést. – Vezető: Kraus Ágota (1978).

A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok megjelentetését. Katedra-díjjal évente több alkotó pedagógust részesít szakmai elismerésében és pénzjutalomban. Egyik alapítója a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek. – Vezető: Hodossy Gyula (1996).

Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj. Oktatásügyi tervezetei, állásfoglalásai a Katedra folyóiratban és önálló kötetekben jelennek meg. – Vezető: Pintes Gábor.

A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint 500 műtárgyból álló terjedelmes kollekciót tudhat magáénak. Gyűjteményét válogatások keretében rendszeresen bemutatja a Kortárs Magyar Galériában, valamint vándorkiállítások formájában az egész országban. – Vezető: Derzsi Gaál Ildikó (2007); Iván Péter (2011).

Könyv- és lapkiadó (Dunaszerdahely, 1991). Fennállása óta közel ezer kiadványt jelentetett meg (próza, költészet, gyermekirodalom, néprajz, egyházi irodalom, művelődéstörténet, irodalomtudomány, környezetvédelem, társadalomtudomány, ismeretterjesztő irodalom, helytörténet, pedagógiai szakirodalom, képzőművészet témakörökben, de kiadott naptárakat és hanghordozókat is). Segédtankönyveket, módszertani könyveket is megjelentet, s a nyitrai és pozsonyi egyetem magyar tanszékei mellett a komáromi egyetem jegyzeteit is kiadja. A ~ jelenteti meg 1995 szept.-étől a Katedra c. folyóiratot, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapját. A könyvkiadás mellett egyéb közhasznú tevékenységet is folytat: működteti a Lilium Aurum Könyvklubot, megszervezte az „Egy falu – egy könyv” mozgalmat, hogy a szlovákiai magyar írók és társadalomtudósok munkái eljussanak Szl. minden magyarlakta falujának és városának könyvtárába. Több szervezettel működik együtt: Katedra Alapítvány, Katedra Társaság, Vámbéry Polgári Társulás. 2006-ig a Fórum Kisebbségkutató Intézet könyveinek kiadója és forgalmazója. – Vezető: Hodossy Gyula (1991).

Szakmai és művészeti szervezet (Pozsony, Hetény, Dunaszerdahely, Komárom, 1990). A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, ill. a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának jogutódja és tevékenységének folytatója. A szervezet célja a magyar nemzetiségi kisebbség professzionális képzőművészeti kultúrájának támogatása és művészeti hagyományainak megőrzése. Küldetése és célja főként a kortárs magyar képzőművészek művészetének terjesztése Szl. egész területén, valamint az össznemzeti magyar és nemzetközi képzőművészeti kultúrán belül. Tevékenysége főleg kiállítások rendezésére irányul, ezenkívül elméleti szimpóziumokat szervez és alkalmi kiadványokat ad ki. Tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének, valamint a pozsonyi Slovenská výtvarná únia-nak (Szlovák Képzőművészeti Unió). 1993–1995-ben a hetényi Lilla Galéria társszervezője, 1995 után a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériával és más intézményekkel működik együtt. Tagságának száma 50 körüli. Megalapítója és szervezője az Illusztrált Könyv biennálénak Dunaszerdahelyen. 1996-ban évi nívódíjat alapított saját tagjai számára. Az új nevét (~) 2014-ben vette fel. – Vezető: Nagy János (1990); Lipcsey György (1995); Kopócs Tibor (1998); Dolán György (2009); Kopócs Tibor (2014).

Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk formájában ismertette. Az eredmények felhasználásával tréningeket szervezett a közéleti személyiségek számára Szl.-ban, Mo.-n és Romániában. Fontos feladatának tekintette Márai Sándor életművének ápolását is. – Fm. Ellenpróbák (1995); Slovensko 1995 (1996); Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER (szlovákul és angolul, is1999); Confidence building in the Carpatian basin (1999); Márai, Sándor: Košická pochôdzka. Košickí mešťania (2000). – Vezető: Hunčík Péter. – Ir. Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/2).